A gerincoszlop felépítése

Ön most itt jár az oldalon Derákfájás, gerincsérv, hátfájás kezdőlap » Gerinc » A gerincoszlop felépítése

A gerincoszlop felépítése

Nem mindenkinek van szüksége funkcionális anatómia leckékre az élete során. Azzal azonban sajnos mindannyian szembesülünk előbb-utóbb, különösen korunk előrehaladtával, hogy nem árt tisztában lennünk vele, hogy milyen az egyes testrészeink, például a gerincoszlop felépítése.

Hiszen, minél pontosabban tudjuk, hol fáj, annál könnyebben lehetséges a problémán segíteni. A gerincünk környéke pedig sajnos gyakran fájhat, többek között leginkább azért, mert sajnos a modern életmódunk miatt gyakran vagyunk ülésre kényszerítve. A helyes ülést pedig nem nevelték belénk gyerekkorunktól…

De azoknak is lehetnek gondjaik, akik a sok hajolás, vagy nehéz fizikai munka miatt vannak nagyobb terhelésnek kitéve és nem sajátították el a helyes testhasználat alapjait.

Lássuk tehát, hogyan alakul a gerincoszlop felépítése:

 

A gerincoszlop felépítése a csigolyák számozása és a régiók szerint

A gerincoszlop felépítése

 

Nagyon sokféle csoportosítás szerint lehet jellemezni, hogyan alakul a gerincoszlop felépítése. Egészen az azt alkotó részektől, az önálló mini-funkciót betöltő “részegységekig”.

A derékfájás megszüntetéséhez nem kell ugyan egy szakember ismereteivel rendelkeznünk, de nem árt “képben” lenni, miről is beszélnek, vagy mit is jelent egy leleten a furcsa szakszöveg.

 

A gerincoszlop felépítése elhelyezkedés szerint:

 

A gerincoszlop alapvetően négy fő szakaszra tagolható:

  • a nyaki-,
  • háti-,
  • ágyéki,
  • illetve a keresztcsonti szakaszok.

A nyaki szakasz, amit a gyakorlatban úgy kell elképzelnünk, hogy a tulajdonképpen hétköznapi értelemben is ismert testrészünkről, a nyakunkról van szó, hét nyakcsigolyából áll.

Ezek apró kis csigolyák: testük kicsiny, téglatest alakú. Az első két csigolyát atlasnak és axisnak nevezzük, ők fognyúlványban végződnek. A nyaki csigolyák előre domborodó ívet alkotnak.

Lefelé haladva a háti szakasz következik, amely hétköznapi értelemben a nyakunk és a derekunk közötti rész, azaz a hátunk. Tizenkét hátcsigolyából áll ez a rész, ezek jellemzője a nagy csigolyatest és a szűk csigolyanyúlvány.

A harántnyúlványukhoz kapcsolódnak a bordáink, ezért azok hátra-oldalra irányulnak. A tövisnyúlvány pedig hátra és lefelé mutat, ezért egymás fölött úgy néznek ki, mint a cserepek a háztetőn. Tulajdonképp ezeket tudjuk kitapintani, vagy előregörnyedéskor ezek látszanak a bőrön keresztül.A háti csigolyák íve kifelé vagy hátra domborodó.

Az ágyéki szakasz tulajdonképpen a derekunk. Öt ágyéki csigolya alkotja, melyek latin neve – lumbalis – sokaknak ismerős lehet, hiszen innen ered a lumbago elnevezése, illetve a lumbálás is. A csigolyatest itt bab alakú, nagy, a csigolyalyuk pedig szűkebb. A csigolyák íve ismét előre domborodó, akárcsak a nyakon.

A keresztcsonti szakaszt öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása hozza létre. Az ásó alakú csont felső része enyhén a medencébe emelkedik. Oldalsó részén a felszín a csípőcsonttal ízesül. Tarajszerű kiemelkedés található benne.

A farki szakasz az összecsontosodás miatt nem különíthető el egyértelműen a keresztcsonti szakasztól. Ez a rész hátra domborodik, így a szakaszok alakjai együttesen alkotják a gerincünk jellegzetes „S” alakját.

A gerincoszlopunk legfontosabb alkotórészei a csigolyák és a porckorongok, illetve az ízületi szalagok, melyek összekötik őket.

A csigolyák keresztmetszetét úgy kell elképzelnünk, mintha egy három lábú polipot látnánk üreges fejjel. Az üreg a csigolya lyuk. Az egymás alatt futó csigolya lyukak alkotják a gerinccsatornát, ebben fut a gerincvelő.
A porckorongok a csigolyatestek között helyezkednek el, ezek egy rostos gyűrűből, és egy puha magból tevődnek össze.
A csigolyákat és a porckorongokat ízületi szalagok rögzítik.

A gerincoszlop felépítése tehát bonyolult és különleges.

Érdemes vigyáznunk rá, és a fájdalom legapróbb jelére is reagálnunk. Hiszen egy apró kis ízület vagy csigolya fájdalma is az életminőségünk jelentős romlását okozhatja.

By | 2017-12-14T08:51:01+00:00 december 14th, 2017|Gerinc|0 Comments

About the Author:

Leave A Comment