Nyaki csigolyák, amelyek nemcsak a fejünket tartják: a gerinc nyaki szakasza

Ön most itt jár az oldalon Derákfájás, gerincsérv, hátfájás kezdőlap » Gerinc » Nyaki csigolyák, amelyek nemcsak a fejünket tartják: a gerinc nyaki szakasza

Nyaki csigolyák, amelyek nemcsak a fejünket tartják: a gerinc nyaki szakasza

A gerinc nyaki szakasza egyszerre tartja a fejet és biztosítja annak döntését és forgatását. Sajnos, a nyaki gerincsérv nagyon gyakran előfordul és javarészt annak köszönhető, hogy ezt kis sérülékeny részt nem úgy használjuk, ahogy az tervezve volt…

 

A gerinc nyaki szakasza metszetben, pirossal a nyakcsigolyák.

A gerinc nyaki szakasza

Úgy éljük életünket, hogy általában bele sem gondolunk abba, hogy micsoda fantasztikus „szerkezet” tartja a testünket.

Teljesen természetesnek vesszük, hogy tudunk mozogni.

Pedig gerincünk valóban hatalmas feladatot lát el fizikumunkban, mégpedig annak tartását és mozgatását.

Különösen igaz ez a gerinc nyaki szakasza esetén, mely a legvékonyabb csigolyákból áll és a testünk egyik legsérülékenyebb része. A képen a gerinc nyaki szakasza pirossal látható.

 

 

 

Gerincünk 4 fő szakaszra osztható, ezek a következőek:

  •  a gerinc nyaki szakasza;
  • gerinc háti szakasza;
  • ágyéki rész;
  • keresztcsonti, farkcsonti.

 

Ha megnézünk egy anatómiai képet a gerincről, világosan láthatjuk, hogy ezek a szakaszok elhatárolódnak egymástól. Ugyanis a csigolyák felváltva előre, illetve hátra domború íveket alkotnak egy-egy részen.

Hány csigolyából áll a gerinc nyaki szakasza?

Összesen 7 nyakcsigolya (latinul vertebra cervicalis) kapcsolódik egymáshoz a testünkben, melyek közül az első kettő felépítésének köszönhetően válik a nyaki rész, a legmozgékonyabb szakasszá az összes közül.

Gerincünk csigolyákból, a köztük található porckorongokból, és az őket összekötő ízületi szalagokból tevődik össze.

  1. A csigolya felépítése:

A csigolya, csigolyatestből, csigolyaívből, csigolyalyukból áll.

– A csigolyatest felülről lefelé fokozatosan nagyobbodik és magasodik.

– A csigolyaív, a csigolyatest által alkotott, úgynevezett vályú két széléről ered.

– A csigolyatest és csigolyaív zárja közre a csigolyalyukat.

A csigolyatesten található a tövisnyúlvány, ami lefele nyúlik, és a harántnyúlvány, ami oldalra. Továbbá csigolyánként 4 darab ízületi nyúlvány köti össze a szomszédos csigolyákat. Az egymás alatt fekvő csigolyalyukak pedig a gerinccsatornát alkotják, melyekben a gerincvelő található.

  1. A porckorong:

Áll egy kemény, porcos, kötőszövetes részből, és egy puha, kocsonyás magból. A csigolyák közti porckorongoknak pedig a rázkódás elnyelése a fő funkciójuk, mégpedig azáltal, hogy ruganyossá teszik a nyakat.

  1. Az ízületi szalagok pedig a csigolyáinkat kötik össze.

A gerinc nyaki szakasza a koponyaalapnál indul és a hátgerinc tetejéig tart. Ismételve a fenti sorokat, 7 darab csigolyából áll, melyek a következőek:

  1. Az első nyakcsigolya az atlas nevet kapta. Két felső oldalán talp formájú ízületi felszín található, melyekkel a koponya nyakszirtcsontjához kapcsolódnak. Elülső, hátulsó ívből áll, és az elülső íven az alatta lévő második nyakcsigolyán található fognyúlvány beilleszkedése miatt, ízületi felszín található. Nincs tövisnyúlványa. Alakja lehetővé teszi a nyak előre és hátra való mozgását, magyarul a bólogatást.
  2. A második nyakcsigolyánk neve axis. A csigolyatesteken felfelé mutató fognyúlvány található, amely lehetővé teszi a nyak oldalirányú mozgását is. Tövisnyúlványa kis méretű.
  3. A harmadiktól a hetedik csigolyáig, azonos kinézetük és feladatuk van a csontoknak, ami közül a legfőbb a teher bírása, ezért nekik teherhordó testük van.

A nyakcsigolyák, ahogy láthatjuk, mérnöki pontossággal összeillesztett csontok, melyek több funkciót is ellátnak, és az, hogy csupán a fej tartása lenne a feladatuk, nem igaz. Ezek az apró, ám mégis erős csontok teszik lehetővé, hogy bólogassunk, oldalirányba nézzünk, lássuk fölöttünk az égboltot és a lábunk elé tudjunk nézni, még mielőtt séta közben elbotlanánk.

 

By | 2017-12-14T12:47:44+00:00 december 14th, 2017|Gerinc|0 Comments

About the Author:

Leave A Comment