A gerinc mozgásai

Ön most itt jár az oldalon Derákfájás, gerincsérv, hátfájás kezdőlap » Gerinc » A gerinc mozgásai

A gerinc mozgásai

A gerinc mozgásai az úgynevezett szegmenseken keresztül valósulhatnak meg.

Mit jelent a szegmentális mobilitás?

A gerincünk az evolúció során hosszasan fejlődött, míg el nem érte a mai, talán még mindig némiképpen tökéletlen formáját. Gerincünk ma képes arra, hogy egyszerre képezze testünk stabil vázát, emellett pedig mégis egy csodálatosan hajlékony, mozgékony, rugalmas testrészünk legyen. A gerinc mozgásai teszik lehetővé testünk helyváltoztatását.

A gerincünk a mobilitását pedig leginkább annak köszönheti, hogy számos apró kis egységből, úgynevezett szegmentumokból vagy szegmensekből épül fel, nem pedig csupán egy, vagy néhány darab csontból.

A szegmensek vagy szegmentumok tehát, úgy is mondhatjuk, hogy a gerincünk egységei.

Tulajdonképpen egy szegmentum a két csigolya által határolt kis részt jelenti: azaz egy csigolyát, a hozzá kapcsolódó porckorongot, illetve az őket összekötő ízületi szalagot. Ilyen kis szegmensekből áll a gerincünk, segítségükkel pedig hajlékony és mozgékony lesz, így valósulhatnak meg a gerinc mozgásai.

A szegmentális mobilitás tehát a hétköznapi nyelven szólva az a képességünk, hogy a gerincünk számos ponton keresztül képes elmozdulni, elfordulni vagy elhajolni. A szegmentális mobilitás óriási jelentőségű a gerinc mozgásai során, hiszen ha nem lennénk képesek szinte minden csigolyánk mentén megmozdítani valahogyan a gerincünket, akkor sokkal merevebbek lennénk, mondhatni, olyanok lennénk, mint aki „karót nyelt”.

Nem csak hajolni nem tudnánk, de talán még ülni sem. Amikor pedig az apró kis „szegmentális” mozgások összeadódnak, akkor jönnek létre, ezek együtteséből, a rettentő erejű nagymozgások: elég, ha csak a különböző tornászokra, élsportolókra gondolunk.

A szegmentális mobilitásnak is köszönhető tehát, hogy a gerincünk számtalan mozgásra képes. Ezek pedig, azaz:

a gerinc mozgásai, a következők:

  •  Előre és hátrahajlás: ezek nyílirányú síkban, a haránttengely mentén lehetségesek a gerincünk számára. Mindkét esetben a mozgékonyság mértéke a nyaki szakaszon a legnagyobb. A hajlítások mértéke természetesen egyénenként nagyon változó lehet, ezt nevezzük az egyén hajlékonyságának.
  • Oldalra hajlás: szintén nyílirányú tengely körül, homloksíkban történik. A hajlítás mértéke szintén a nyaki szakaszon a legnagyobb.
  • Csavarodás: a gerinc hossztengelye körül lehetséges. Ebben az esetben a háti szakasz lényegesen mozgékonyabb, de mégis a nyaki szakasz mozog továbbra is a legkönnyebben. Edzéssel lehetséges nagyon sokat ügyesedni benne.
  • Rugószerű mozgás: ezt a porckorongok és a gerinc „S” alakú görbülete teszi lehetővé. Egyes sportágakban kiemelt jelentőséggel bír az ebben a mozgásban való jártasság. A hétköznapi emberek életében az ütközések tompítását, a lengéscsillapítást szolgálja. Egyes sportolóknál, akik olyan sportágakban vesznek részt, ahol nagy rázkódásnak lehetnek kitéve, emiatt szükség lehet a gerinc görbületeinek mélyítésére.

Láthatjuk, hogy a gerincünk gyakorlatilag olyan hajlékony – egészséges embereknél –, mint egy fiatal bambusznád. Érdemes tehát megőriznünk az egészségét, ameddig csak lehetséges! Nem csak a gerincünk mozgatására, hanem a tartására, azaz a helyes testtartásra is érdemes figyelmet fordítanunk, hiszen a helytelen testtartás is számos gerincprobléma forrása lehet. Ha pedig elkezdett fájni a hátunk, ne halogassuk a közbelépést, hiszen így még számtalan olyan élményben lehet részünk, melyről egyébként le kellett volna mondanunk!

By | 2018-02-12T13:02:42+00:00 február 12th, 2018|Gerinc|0 Comments

About the Author:

Leave A Comment